Vissza

Német repülők

DORNIER Do 17 / Do 215 (D)

TECHNIKAI ADATOK (Do 17Z-2)

Legénység: 4-5 fõ	Motor: 2 db BMW-Bramo 323P Fafnir, 1000 LE	Sebesség: 410 km/h (4000 m-en)
Fegyverzet: 6 db 7,92 mm-es Rheinmetall MG 15 géppuska, max. 1000 kg bomba
Súly: 5210 kg (üresen); 8837 kg (max.)	Csúcsmagasság: 8200 m	Hatótávolság: 1500 km (póttankkal)
Fesztávolság: 18,02 m	Hossz: 15,86 m	Magasság: 4,72 m

TÖRTÉNETE

A karcsú, "repülõ ceruza" néven is emlegetett gépet erdetileg a Lufthansa megrendelésére tervezték 1933-ban. A postai és utasszállító célokra szánt modellt visszaküldték a gyárnak, mondván, túl keskeny a törzse, így nem alkalmas utasszállításra. Rövidesen felmerült viszont a hadi célokra való átalakítás lehetõsége. Fõbb változtatásokként csökkentették a törzs hosszát és immár két vezérsíkos farokrészt alakítottak ki. A gyorsbombázó 1937-ben állt hadrendbe, a következõ évben a spanyol polgárháborúban éles bevetéseket is teljesített. A második világháború kitörésekor már inkább a nehezebb bombateher szállításátra is alkalmas változatok, valamint a felderítõ mutációk számítottak használhatónak, ám az angliai csata idejére a bombavetõk már elavultnak voltak mondhatók. Ezt a tényt támasztja alá igen rossz veszteségi mutatójuk. 1940 végére a bombázókat kivonták a hadrendbõl, felderítõ- és kiképzõgépként viszont még sokáig szolgáltaka Do 17-esek.
A típus exportváltozatát nagyobb teljesítményû (1075 LE) DB 601-es motorral szerelték. A Do 215 nevû modellt Svédországba és a Szovjetunióba szállították volna, ám csak az utóbbi ország kapott néhány példányt, a többit a Luftwaffe állította hadrendbe. Késõbb a magyar légierõ is kapott 10 használt gépet.

KÉPEK (Do 17)

KÉPEK (Do 215)

DORNIER Do 217 (D)

TECHNIKAI ADATOK (Do 217E-2)

Legénység: 4 fõ	Motor: 2 db 18 hengeres BMW 801ML, 1580 LE	Sebesség: 515 km/h (5200 m-en)
Fegyverzet: 1 db 15 mm-es MG 151/15 géppuska, 2 db 13 mm-es MG 131-es géppuska, 3 db 7,92 mm-es MG 15 géppuska, max. 4000 kg bomba (1500 kg külsõ bombateherrel)
Súly: 8850 kg (üresen); 15.000 kg (harckészen)	Csúcsmagasság: 9000 m	Hatótávolság: 2800 km (póttankkal)
Fesztávolság: 19,00 m	Hossz: 18,20 m	Magasság: 5,03 m

TÖRTÉNETE

A Do 17-es bombázó exportváltozatának, a Do 215-ösnek megnagyobbított, valamint megerõsített motorú és fegyverzetû változata. Elsõ repülését 1938-ban végezte. Számtalan probléma merült fel a típussal kapcsolatban, ezek korrigálása után 1940-ben kerültek az elsõ altípusok a légierõhöz, de ekkor még csak felderítésre használták, a harci bevetésekre 1941-tõl került sor. Kiváló bombázónak bizonyult, annál is inkább, mivel alkalmassá tudták tenni irányított siklóbombák és rakéták hordozására. A típus legnagyobb sikere a szövetségesekhez átállt olasz Roma csatahajó elsüllyesztése volt 1943-ban, de egyébként is hatékony eszköz volt a hajók elleni támadások során. A K jelû változatoknál jelentõsebb módosításokat vezettek be, többek között újratervezték a törzs elejét. Kísérleteket végeztek zuhanóbombázóként való felhasználással is. Erre a feladatra alkalmatlannak bizonyult, annál inkább bevált éjszakai vadásznak (J és N sorozat). Az E és M sorozatból kialakított különbözõ verziók egyre kevesebb bombatérrel és egyre több beépített elektronikával rendelkeztek. 1943-ban ezt a modellt szerelték fel elõször a bombázók ellen roppant hatékony schräge Musik rendszerrel. A háború végére már egyre inkább elavult, de végig hadrendben maradt.

KÉPEK

FIESELER Fi 156 STORCH (D)

TECHNIKAI ADATOK (Fi 156C-2)

Legénység: 1 fõ (+ 2 utas)	Motor: 1 db 8 hengeres Argus As 10C-3, 240 LE	Sebesség: 175 km/h (tengerszinten)
Fegyverzet: 1 db 7,92 mm-es MG 15 géppuska
Súly: 940 kg (üresen); 1320 kg (max.)	Csúcsmagasság: 5200 m	Hatótávolság: 1051 km (max.)
Fesztávolság: 14,25 m	Hossz: 9,90 m	Magasság: 3,05 m

TÖRTÉNETE

A Storch (Gólya) a német repülõgépgyártás egyik legsikeresebb modellje volt. 1936-ban készült el a prototípus, s a következõ évben szolgálatba is állt. Elsõsorban felderítésre használták, hiszen teljesen üvegezett kabinja rendkívül jó kilátást biztosított. Futárszolgálat ellátására és sebesültszállításra is kiválóan bevált, különleges képességei pedig néhány rendkívüli feladat ellátásra is alkalmassá tették. Megfelelõ körülmények között felszálláshoz 65 méter, leszálláshoz 20 méter távolság is elég volt a Gólyának. Ezt használták ki pl. Mussolini kiszabadításánál. Magyarország összesen 36 darabot használ felderítõ- és futárgépként.

KÉPEK

FOCKE-WULF Fw 190 (D)

TECHNIKAI ADATOK (Fw 190D-9)

Legénység: 1 fõ	Motor: Junkers Jumo 213A-1; 2240 LE	Sebesség: 790 km/h (6600 m-en)
Fegyverzet: 2 db 20 mm-es Mauser MG 151/20 gépágyú; 2 db 13 mm-es Rheinmetall Borsig MG 131 géppuska
Súly: 3490 kg (üresen); 4840 kg (harckészen)	Csúcsmagasság: 11.280 m	Hatótávolság: 960 km
Fesztávolság: 10,52 m	Hossz: 10,20 m	Magasság: 3,36 m

TÖRTÉNETE

Prototípusa 1939 nyarán repült először. Általános vélemény, hogy a második világháború egyik legsikerültebb vadászgépe volt, sőt, sokan a képzeletbeli dobogó legfelső fokára helyezik. Ennek dacára a német "ász"-pilóták mégis a Me-109-est részesítették előnyben. Első bevetésére Franciaországban került sor, majd az angliai csata során igazolta, hogy a Spitfire-nél is jobb gép. Ezt elsősorban jobb manőverező-képességének és erősebb motorjának köszönhette, ráadásul méretei miatt eleve kisebb célpontot nyújtott, mint más gépek. A háború során egyre erősebb és jobban felfegyverzett vátozatok készültek, volt torpedóvető és vadászbombázó szériája is.

KÉPEK

=>

FOCKE-WULF Fw 200 Condor (D)

TECHNIKAI ADATOK (Fw 200C-3/U4)

Legénység: 6 fõ	Motor: 4 db BMW-Bramo 323-R2 Fafnir ; 1200 LE	Sebesség: 360 km/h (4800 m-en)
Fegyverzet: 1 db 20 mm-es MG 151/20-as gépágyú; 3 db 13 mm-es MG 131-es géppuska; 2 db 7,92 mm-es MG 15-ös géppuska; max. 2100 kg bomba
Súly: 12.950 kg (üresen); 22.700 kg (harckészen)	Csúcsmagasság: 6000 m	Hatótávolság: 4440 km (póttankkal)
Fesztávolság: 32,84 m	Hossz: 23,46 m	Magasság: 6,30 m

TÖRTÉNETE

Fejlesztése 1936-ban kezdõdött. Ekkor jelentette be igényét a Lufthansa egy transzatlanti repülésre is alkalmas utasszállítóra. Prototípusa 1937-ben emelkedett a levegõbe, s rövidesen több nagytávolságú repülõutat teljesített. Néhány Condor-t prominens náci vezetõk (pl. Hitler ill. Himmler) személyes használatára rendeltek. Amikor az egyik gép lerepülte a Berlin-Tokió útvonalat, azonnal felkeltette a japánok érdeklõdését is. Több példányt rendeltek belõle (ezeket a röviddel késõbb kitört háború miatt végül nem szállították le), egyet pedig átalakíttattak felderítõ bombázóvá. A katonai változatot rendszeresítette a Luftwaffe, mivel szüksége volt egy nagy hatótávolságú bombázóra. A törzs alá épített gondola egyrészt két tüzelõállást, valamint kiváló vizuális figyelési lehetõséget biztosított. A késõbbi verziók (és visszamenõlegesen a korábbi modellek is) különbözõ típusú lokátorokat kaptak. A Condor-t rendkívül eredményesen használták az atlanti konvojok ellen: vagy maguk bombázták a felderített hajókat, vagy rádión riasztották az U-Bootokat. 1944 közepétõl már csak csapatszállításra használták. Hátránya volt az elégtelen fegyverzet (könnyû prédának bizonyult a szövetséges vadászok számára), de sokkal súlyosabb gondot jelentett a gyenge építés. A polgári célokra tevezett gépet ugyan megerõsítették, ám így is sokszor szerkezeti hibák jelentkeztek, fõként leszálláskor több gép szárnya és törzse eltört.

KÉPEK

HEINKEL He 111 (D)

TECHNIKAI ADATOK (He 111H-6)

Legénység: 5 fő	Motor: 2 db Junkers Jumo 212F-2, 1350 LE	Sebesség: 414 km/h (5000 m-en)
Fegyverzet: 1 db 20 mm-es MG-FF gépágyú, 5 db 7,92 mm-es MG-15 géppuska, 1 db MG-17 géppuska, max. 2500 kg bomba
Súly: 6545 kg (üresen); 11.350 kg (harckészen)	Csúcsmagasság: 8500 m	Hatótávolság: 2780 km
Fesztávolság: 22,63 m	Hossz: 16,63 m	Magasság: 4,18 m

TÖRTÉNETE

Elsõ repüléseit mint utasszállítógép tette meg 1936-ban, de már ekkor is álcázott felderítõ-repülésekre használták. Bombázóként 1937-tõl szállították a Luftwaffénak, még abban az évben bevetették a spanyol polgárháborúban. Az ottani tapasztalatok alapján a németek a közepes bombázókat vadászkíséret nélkül vetették be, ennek az angliai csata során itták meg a levét, ahol a He 111-esek is súlyos veszteségeket szenvedtek. Ezért megerõsítették védelmét, de ettõl lassabb lett a modell, mely ekkor már nem volt korszerûnek mondható. Ennek ellenére továbbra is szolgálatban maradt, mint távolfelderítõ (pl. a magyar légierõben is), vitorlázóvontató, szállítógép. Alkalmassá tették a V-1-esek szállítására is. Spanyolországban 1956-ig gyártották.

KÉPEK

HEINKEL He 162 SALAMANDER (D)

TECHNIKAI ADATOK (He 162A-2)

Legénység: 1 fő	Motor: 1 db BMW 109-003E-1 vagy E-2 gázturbina 800 kp (1760 LE) tolóerõvel	Sebesség: 835 km/h (6000 m-en)
Fegyverzet: 2 db 20 mm-es Mauser MG 151/20 gépágyú
Súly: 2180 kg (üresen); 2695 kg (harckészen)	Csúcsmagasság: 12.040 m	Hatótávolság: 695 km
Fesztávolság: 7,20 m	Hossz: 9,05 m	Magasság: 2,60 m

TÖRTÉNETE

A "Népi vadász"-nak (Volksjäger) is nevezett He 162-est 10 hét alatt készítették el, ez az idõ magában foglalta a tervezést és a prototípus repülését is! Az 1944 decemberére elkészült repülõgép építéséhez a német hadiipar már nem tudott elegendõ nyersanyagot produkálni, így jórészt fából kellett elkészíteni. A gyártási kapacitást havi 4000 darabra tervezték,. Kérdés, hogy a magas szám ellenére eredményes lett-e volna a sebtében tervezett gép. Harcban ugyanis nem tudott már bizonyítani. Száznál több gép néhány nappal a kapituláció elõtt kikerült ugyan az egységekhez, de üzemanyag hiányában nem tudták bevetni õket.

KÉPEK